Skip to main content

Az illeték általános mértéke

A 2024-es évben a vagyonszerzési illeték általános mértéke ingatlan vásárlás esetén főszabály szerint a forgalmi érték 4%-a. Ez az általános szabály, amely minden ingatlanvásárlás esetén felmerül, legyen az lakás, lakóház, nyaraló, vagy kivett beépítetlen terület (építési telek). Ha tehát semmilyen illetékkedvezményre, illetékmentességre nem vagy jogosult, akkor ennyit kell megfizetni a NAV felé.

Vagyonszerzési illeték mértéke ingatlanok cseréje esetén

Ingatlanok cseréje esetén az illeték mértéke az elcserélt lakások értékének különbözete után 4%. Ez a szabály alkalmazandó minden olyan esetre, amikor az értékkülönbözet számítására kerül sor.

Kiemelten fontos, hogy ha egy magánszemély lakást vásárol, és a megvásárolt lakástulajdont a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belül eladja, az illeték mértéke a két lakás értékének különbözete után 4%.

Vagyonszerzési illeték mértéke több ingatlan cseréje

Több lakástulajdon cseréjekor, illetve a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a vevő legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő 1 éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és kéri, hogy a NAV a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg, úgy a NAV a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és döntés közlése nélkül felfüggeszti a kiszabási eljárást.

Ha a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlást követő 1 éven belül a másik lakástulajdonát eladta, a NAV a felfüggesztett eljárást folytatja, és a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ellenkező esetben a NAV a vásárolt lakás után megállapított illeték mellett pótilletéket is ki fog szabni. A pótilleték mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.

A leggyakrabban előforduló illetékmentességek:

  • lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő megvásárlása,
  • egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzése,
  • házastársak egymás közötti vagyonszerzése,
  • házastársi vagyonközösség megszüntetése,
  • lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén.

Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés benyújtásával, valamint a NAV által erre a célra rendszeresített B400 jelű nyomtatvány benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.